A mesterképzési szak megnevezése: mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki (Agricultural Water Management Engineering)

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

Szakképzettség: okleveles mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnök, a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Water Management Engineer

Specializációk: nincs

Képzési terület: agrár

A képzési idő: 4 félév

Az mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

Természettudományos ismeretkör     12 kredit

Mezőgazdasági ismeretkör                22 kredit

Vízgazdálkodási ismeretkör               27 kredit

Műszaki ismeretkör                           12 kredit

Gazdasági és társadalmi ismeretkör 6 kredit

Diplomadolgozat:                              30 kredit

Szabadon választható tárgyak:          6 kredit

Összefüggő szakmai gyakorlat:         5 kredit

A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák: A képzés célja mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnökök képzése, akik a mesterképzésben megszerzett ismeretek birtokában képesek a mezőgazdasági vízgazdálkodás szakterületén belül a fenntartható integrált vízgazdálkodás eszközrendszerének kreatív mérnöki alkalmazására. A képzettségük birtokában magas szinten képesek együttműködni szakterületéhez kapcsolódó hazai és nemzetközi feladatok megoldásában. Alkalmasak a tervező-fejlesztő mérnöki, kutatói, illetve vezetői munkakörök betöltésére. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

Szakmai gyakorlat:

A négy hetes, 160 órás szakmai gyakorlat / 5 kredit / teljesítését a normál felvételi eljárásban felvetteknél a második félév vége után, a kereszt félévben felvett hallgatóknál a harmadik félév után kezdhetik el.

Az ismeretek ellenőrzési rendszere:

A tantervben előírt követelmények megszerzéséből, szakmai gyakorlat elvégzéséből, diplomadolgozat elkészítéséből, záróvizsga letételéből tevődik össze.

A diplomadolgozat követelményei: A szak elvégzésének feltétele a diplomadolgozat készítése, melyet felkért szakember bírál el. A két bírálónak a dolgozatot egyaránt védésre bocsáthatónak kell ítélnie, és azt a hallgatónak a záróvizsgán sikeresen kell megvédenie. A diplomadolgozati témaköröket a Kar Tanszékei évenként teszik közzé, és a hallgatóknak legkésőbb az első félévet követő vizsgaidőszak utolsó napjáig kell témát választaniuk. A diplomadolgozatnak tartalmi, módszertani, és formai szempontból is tükröznie kell, hogy a hallgató az általános és szakmai kompetenciákat elsajátította, és a fentebb meghatározott általános és speciális szempontoknak meg tud felelni.

A záróvizsgára bocsátás feltétele: A mesterszakon folytatott képzés lezárásaként a kar a hallgatók számára végbizonyítványt (abszolutórium) állít ki, melynek feltétele az adott szak tantervében előírt követelmények teljesítése. Az abszolutórium kiállítását követően a hallgató tanulmányait záróvizsgával fejezi be.

A tantervben előírt követelmények teljesítése, ezen belül

• legalább 120 kredit megszerzése, amelyben a diplomadolgozat 30 kredit értékű,
• a gyakorlati képzés tanterv szerinti követelményeinek teljesítése,
• a bírálók által bírált és elfogadott diplomadolgozat

A záróvizsga részei:

• a diplomadolgozat megvédése,
• komplex szóbeli vizsga a szak tárgyai közül kijelölt szaktárgyakból ill. szaktárgy részekből összeállított tételsor alapján.

A záróvizsga eredménye:

Két eredmény egyszerű számtani átlaga, egész számra kerekítve: a diplomadolgozat védésére adott érdemjegy (egész szám), valamint a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegy (két tizedes jegyre kerekített átlag). A záróvizsga eredménye elégtelen, ha valamelyik érdemjegy elégtelen.

Az oklevél minősítése:

Négy eredmény egyszerű számtani átlaga: (1) a diplomadolgozatra adott érdemjegy (egész szám), (2) a diplomadolgozat védésére adott érdemjegy (egész szám), (3) a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegy (két tizedes jegyre kerekített átlag), (4) az egész tanulmányi időre vonatkozó halmozott súlyozott tanulmányi átlag (két tizedes jegyre kerekített átlag).

Elhelyezkedési lehetőségek: a mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki a szakon végzett hallgatók széleskörű ismeretanyag elsajátítását végzik a tanulmányaik során. Ennek megfelelően az elhelyezkedésük nemcsak a mezőgazdaság, ipar, hanem az élet számos területén is biztosított. Kiemelt lehetőségük van a mezőgazdasági öntözés, vízgazdálkodás, biogáztermelés, szennyvíztisztítás, ivóvízellátás, hidrokultúrás termesztés, felügyelőségek, hatóságok munkájának stb. területein. A klímaváltozás a szakon végzett szakemberek iránti keresletet tovább fokozza.