A mesterképzési szak megnevezése: környezetgazdálkodási agrármérnöki (Agricultural Environmental Management Engineering)

Végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozatAz oklevélben

Szakképzettség: okleveles környezetgazdálkodási agrármérnök, a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Agricultural Environmental Management Engineer

Specializációk: nincs

Képzési terület: agrár

A képzési idő: 4 félév

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

• természettudományos és -mérnöki ismeretek 15 kredit;
• mezőgazdasági, agrár-gazdasági és humán ismeretek 18 kredit;
• szakmai ismeretek (agrár-környezetgazdálkodási, környezet és természetvédelmi, környezetfejlesztési ismeretek) 40 kredit.
• a diplomamunka készítéséhez rendelt kreditérték: 30 kredit
• az intézményen kívüli összefüggő gyakorlati képzés kreditértéke: 5 kredit
• a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 12 kredit

A mesterképzési szak képzési célja és a szakmai kompetenciák: A képzés célja környezetgazdálkodási agrármérnökök képzése, akik megszerzett természettudományi és környezettudományi ismereteik birtokában alkalmasak a szakterületüknek megfelelő termelési folyamatok, illetőleg minőségbiztosítási szolgáltatások irányítási és tervezési feladatainak ellátására és azok felügyeletére, a mezőgazdaság, a gazdasági termelési folyamatok és a környezet széles értelmű fenntartható kapcsolatrendszerének figyelembevételével. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

Szakmai gyakorlat: A szakmai gyakorlat a képzés tantervében meghatározott, legalább négy hét időtartamú gyakorlat.

Az ismeretek ellenőrzési rendszere:

A tantervben előírt követelmények megszerzéséből, szakmai gyakorlat elvégzéséből, diplomadolgozat elkészítéséből, záróvizsga letételéből tevődik össze.

A diplomadolgozat követelményei:

A diplomamunka: A szak elvégzésének feltétele a diplomadolgozat készítése, melyet felkért szakember bírál el. A két bírálónak a dolgozatot egyaránt védésre bocsáthatónak kell ítélnie, és azt a hallgatónak a záróvizsgán sikeresen kell megvédenie. A diplomadolgozati témaköröket a Kar Tanszékei évenként teszik közzé, és a hallgatóknak legkésőbb az első félévet követő vizsgaidőszak utolsó napjáig kell témát választaniuk. A diplomadolgozatnak tartalmi, módszertani, és formai szempontból is tükröznie kell, hogy a hallgató az általános és szakmai kompetenciákat elsajátította, és a fentebb meghatározott általános és speciális szempontoknak meg tud felelni.

A záróvizsgára bocsátás feltétele: A mesterszakon folytatott képzés lezárásaként a kar a hallgatók számára végbizonyítványt (abszolutórium) állít ki, melynek feltétele az adott szak tantervében előírt követelmények teljesítése. Az abszolutórium kiállítását követően a hallgató tanulmányait záróvizsgával fejezi be.

A tantervben előírt követelmények teljesítése, ezen belül

• legalább 120 kredit megszerzése, amelyben a diplomadolgozat 30 kredit értékű,
• a gyakorlati képzés tanterv szerinti követelményeinek teljesítése,
• a bírálók által bírált és elfogadott diplomadolgozat

A záróvizsga részei:

• a diplomadolgozat megvédése,
• komplex szóbeli vizsga a szak tárgyai közül kijelölt szaktárgyakból ill. szaktárgy részekből összeállított tételsor alapján.

A záróvizsga eredménye:

Két eredmény egyszerű számtani átlaga, egész számra kerekítve: a diplomadolgozat védésére adott érdemjegy (egész szám), valamint a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegy (két tizedes jegyre kerekített átlag). A záróvizsga eredménye elégtelen, ha valamelyik érdemjegy elégtelen.

Az oklevél minősítése:

Négy eredmény egyszerű számtani átlaga: (1) a diplomadolgozatra adott érdemjegy (egész szám), (2) a diplomadolgozat védésére adott érdemjegy (egész szám), (3) a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegy (két tizedes jegyre kerekített átlag), (4) az egész tanulmányi időre vonatkozó halmozott súlyozott tanulmányi átlag (két tizedes jegyre kerekített átlag).

Elhelyezkedés: A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: önálló, környezetszemléletű gazdálkodásra, korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazására, fejlesztésére, agrár és környezetvédelmi szakigazgatási alap- és irányítói feladatok ellátására, megfelelő gyakorlat megszerzése után a regionális és határokon átnyúló agrár és környezeti konfliktusok kezelésére, megoldási ja- vaslatok kidolgozására és kivitelezésre, agroökológiai potenciál különböző léptékű felmérésére és fenntartható kezelésére a térségi, települési és birtok szintű tervezési folyamatokban, természetes biológiai alapú környezetvédelmi technológiák tervezésére, fejlesztésére, kivitelezésére és ellenőrzésére, vállalatok környezetirányítási rendszerének tervezésére, települési környezet- gazdálkodási, hulladékgazdálkodási feladatok tervezésére, irányítására, az agrár-környezetgazdálkodási célprogramok térségi, települési és birtok szintű adaptációjára, tervezésére, valamint szaktanácsadásra, ellenőrzésre.