A mesterképzési szak megnevezése: élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnöki (Food Safety and Quality Engineering)

Végzettségi szint: mester- (magister, master; rövidítve: MSc-) fokozat

Az oklevélben megnevezett szakképzettség: okleveles élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök (Food Safety and Quality Engineer)

Specializációk: -

Képzési terület: agrár

A képzési idő: 4 félév

A mesterfokozatokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

A mesterszak képzési célja:

A képzés célja élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnökök képzése, akik elkötelezettek a szakmájuk iránt az élelmiszerlánc-biztonság és -minőség területen és rendelkeznek a megfelelő tanulási eredményekkel, akik mikrobiológiai, molekuláris biológiai, toxikológiai, analitikai, egészségvédelmi és élelmiszerjogi ismereteik birtokában hatékonyan tudják felügyelni és ellenőrizni a biztonságos és kiváló minőségű, az emberi táplálkozásra minden tekintetben alkalmas élelmiszer előállításának folyamatát és forgalmazását. Felkészültek tanulmányaik doktori képzésben történő folytatására.

Szakmai gyakorlat:

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kötelező. A szakmai gyakorlat külső szakmai gyakorló helyen, intézményben gyakornoki (segédmérnöki) feladatok megoldásában jártasság szerzését bizonyító, legalább 4 hét időtartamú gyakorlat.

Az ismeretek ellenőrzési rendszere:

A tantervben előírt követelmények megszerzéséből, szakmai gyakorlat elvégzéséből, diplomadolgozat elkészítéséből, záróvizsga letételéből tevődik össze.

A diplomadolgozat követelményei:

A diplomamunka készítés alkotó - tudományos, gazdasági, mérnöki, tervezési, kutatási vagy kutatás-fejlesztési - feladat, amelyet a hallgató a tanulmányaira támaszkodva, a kapcsolódó irodalom tanulmányozásával, a konzulens irányításával, illetőleg segítségével készít el. A konzulens igazolja, hogy a jelölt képes a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazására, az elvégzett (kutató)munka és az eredmények szakszerű összefoglalására, a témakörbe tartozó feladat kreatív megoldására, önálló szakmai munka végzésére.

A szak nappali és levelező tagozatos hallgatói az alábbi típusok valamelyikébe tartozó diplomamunkát készíthetnek:

- kísérleti munkán alapuló
- adatelemző munka (adatfeldolgozás)

A szakirodalmi feldolgozás során a hallgató önálló kutatómunkát végez adatgyűjtésével. A választott téma szerint végzi a magyar és idegen nyelvű irodalom-kutatást. A feldolgozás során a tudomány állásának megfelelően ügyelni kell a régi (10 évnél régebbi), valamint az újabb publikációk helyes arányára, mely tükrözze a választott téma aktualitását. Törekedni kell a választott tématerülettel foglalkozó hazai és nemzetközi publikációk ismertetése által a tudomány jelenlegi állásának bemutatására. Az irodalmi feldolgozást minimum 30 irodalmi forrás /szakcikk, szakkönyv elsősorban/ ismertetésével kell végezni. Munkájában a számítógépes adatbázist is felhasználhatja a hallgató. Diplomamunka készítés során csak tudományos, esetleg tudományos ismeretterjesztő munkákra lehet hivatkozni. Napilapokra, hetilapokra, reklámkiadványokra, nem tudományos jellegű honlapokra stb. nem lehet hivatkozni a diplomamunkában

A záróvizsgára bocsátás feltétele:

A tantervben előírt követelmények teljesítése, ezen belül

• legalább 120 kredit megszerzése, ebből 22 a diplomamunka
• a kötelező szakmai gyakorlat teljesítése
• legalább egy külső bíráló által bírált és elfogadott diplomadolgozat.

A záróvizsga részei:

• a diplomadolgozat megvédése,
• komplex szóbeli vizsga a szak tárgyai közül kijelölt szaktárgyakból ill. szaktárgy részekből összeállított tételsor alapján.

A záróvizsga eredménye:

Két eredmény egyszerű számtani átlaga, egész számra kerekítve: a diplomadolgozat védésére adott érdemjegy (egész szám), valamint a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegy (két tizedes jegyre kerekített átlag). A záróvizsga eredménye elégtelen, ha valamelyik érdemjegy elégtelen.

Az oklevél minősítése:

Négy eredmény egyszerű számtani átlaga: (1) a diplomadolgozatra adott érdemjegy (egész szám), (2) a diplomadolgozat védésére adott érdemjegy (egész szám), (3) a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegy (két tizedes jegyre kerekített átlag), (4) az egész tanulmányi időre vonatkozó halmozott súlyozott tanulmányi átlag (két tizedes jegyre kerekített átlag).

Elhelyezkedési lehetőségek

Az élelmiszerbiztonsági és -minőségi mérnök szakképzettsége széleskörűen hasznosítható az élelmiszerbiztonság és -minőség szakterületén, a megszerzett tudás birtokában a szakterület speciális feladatainak biztonságos megoldására. Ezen kívül lehetősége nyílik az élelmiszer-mikrobiológia és -higiénia, a műszeres analitika, az élelmiszer-toxikológia és a táplálkozás-élettan területén történő elhelyezkedésre is. A végzett mérnök alkalmas az élelmiszer-minőségi és -biztonsági rendszerek működtetésére; megfelelő minőségű növényi és állati eredetű élelmiszeripari alapanyagok és termékek biztonságos feldolgozására; az élelmiszer-biztonságot veszélyeztető fizikai, kémiai és biológiai tényezők gyors felismerésére és azok menedzselésére. Részt vehet az élelmiszer-biztonság területén vezetői munkakörök betöltésében, szakértői és szaktanácsadási feladatok ellátásában, hazai és nemzetközi szervezetekben, vállalati, kutatóintézeti és szakigazgatási szinten.