ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖK ALAPKÉPZÉSI SZAK

(ÁM BSc  - Nappali képzés)

Az alapképzési szak megnevezése: állattenyésztő mérnöki (Animal Husbandry Engineering)

Végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BSc)

Az oklevélben megnevezett szakképzettség: állattenyésztő mérnök

A szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Animal Husbandry Engineer

Képzési terület: agár

A képzési idő: 7 félév

Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 210 (180 + 30) kredit                                                                                                             

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

Az alapszak képzési célja:

A képzés célja állattenyésztő mérnökök képzése, akik állattenyésztési, növénytermesztési, műszaki, gazdasági és informatikai tudásuk birtokában ismerik a hazai és Európai Unió mezőgazdaságát, azon belül is az állattenyésztés gazdasági és társadalmi szerepét. Képesek az állati termék-előállítás közvetlen irányítására, egy adott gazdaságban alkalmazott technológiai folyamatok szükség szerinti módosítására, új technológiák bevezetésére. Munkájuk során olyan megoldásokat keresnek és részesítenek előnyben, amelyek a társadalom és az egyének egészségének megóvását támogatják, illetve a környezet védelmét is szem előtt tartják Felkészültek tanulmányaik mesterképzésében való folytatására.

Szakmai gyakorlat:

A szakmai gyakorlat két részből tevődik össze:

• a szakmai elméleti képzéshez kapcsolódóan tanévenként összesen két hét gyakorlati foglalkozásból (fizikai és állattenyésztési munkagyakorlat formájában – kritériumtárgyakként), valamint
• egy félévig (tizenkettő-tizenöt hétig) tartó szakmai gyakorlatból (30 kredit; egy-egy állattenyésztési, mezőgazdasági ágazat, üzem működésének, a hatékonyság és gazdaságos termelés megvalósítási gyakorlatának komplex megismerése céljából).

Az ismeretek ellenőrzési rendszere:

A tantervben előírt követelmények megszerzéséből, szakmai gyakorlat elvégzéséből, szakdolgozat elkészítéséből, záróvizsga letételéből tevődik össze.

A szakdolgozat követelményei:

A szakdolgozat olyan, konkrét szakterületen felmerülő állattenyésztő feladat megoldása, vagy kutatási téma kidolgozása, amely a hallgató tanulmányi ismereteire támaszkodva kiegészítő szakirodalmak tanulmányozásával és konzulensek irányításával elkészíthető. A jelölt a szakdolgozattal igazolja, hogy kellő jártasságot szerzett a tanult ismeretanyag gyakorlati alkalmazásában, képes az állattenyésztőmérnök feladatainak elvégzésére, és a tananyagon túl jártas egyéb szakirodalomban is, amelyet értékteremtő módon képes alkalmazni.A záróvizsgára bocsátás feltétele:

A tantervben előírt követelmények teljesítése, ezen belül

• legalább 210 kredit megszerzése, amelyben a szakdolgozat 15 kredit értékű,
• a testnevelés és gyakorlati képzés tanterv szerinti követelményeinek teljesítése,
• egy bíráló által bírált és elfogadott szakdolgozat.

A záróvizsga részei:

• a szakdolgozat megvédése,
• komplex szóbeli vizsga a szak tárgyai közül kijelölt szaktárgyakból ill. szaktárgy részekből összeállított tételsor alapján.

A záróvizsga eredménye:

Két eredmény egyszerű számtani átlaga, egész számra kerekítve: a szakdolgozat védésére adott érdemjegy (egész szám), valamint a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegy (két tizedes jegyre kerekített átlag). A záróvizsga eredménye elégtelen, ha valamelyik érdemjegy elégtelen.

Az oklevél minősítése:

Négy eredmény egyszerű számtani átlaga: (1) a szakdolgozatra adott érdemjegy (egész szám), (2) a szakdolgozat védésére adott érdemjegy (egész szám), (3) a komplex szóbeli vizsgára adott érdemjegy (két tizedes jegyre kerekített átlag), (4) az egész tanulmányi időre vonatkozó halmozott súlyozott tanulmányi átlag (két tizedes jegyre kerekített átlag).

Elhelyezkedési lehetőségek

A végzett állattenyésztő mérnökök elhelyezkedési lehetőségei sokrétűek, mert akár saját, akár más gazdaságokban, állattartó telepeken irányító szerepet tölthetnek be, vagy megszerzett ismereteik alapján új vállalkozásba kezdhetnek. Lehetőségük nyílik tenyésztő-, nemesítő telepeken, közigazgatási-, vagy a természetvédelmi területeken speciális állattenyésztési feladatokat ellátni. Ezen felül szakigazgatási feladatok, valamint a szakmai kamaráknál felmerülő problémák megoldására is képesek.