Agrár-mérnöktanár MSc

1. A mesterképzési szak megnevezése: agrár-mérnöktanári

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
– végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MSc)
– szakképzettség: okleveles agrár-mérnöktanár (mezőgazdaság mérnök)
– a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Teacher of Agriculture (Agronomy)

3. Képzési terület: agrár

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:
a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok
I.. Az alapképzési szakon szerzett szakképzettség szerint:
- állattenyésztő mérnök, mezőgazdasági mérnök, növénytermesztő mérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, mezőgazdasági szakoktató szakirány szerint,
- mérnök (főiskolai illetve egyetemi) az agrárképzési területről,
BSc illetve MSc mérnök az agrárképzési területről,
mérnöktanár (főiskolai) az agrár képzési területről,
II. Az agrár képzési területen bármely MSc szak befejezését követően, - a tanári mesterség teljesítésével - az agrár-mérnöktanári diploma megszerezhető.
III. A nem mérnöktanár MSC képzésben résztvevő hallgató más MSc szak mellett párhuzamos képzésben vehet részt, majd az agrár képzési területhez tartozó MSc diploma megszerzése után, a tanári blokk teljesítését követően az agrár-mérnöktanári diplomát szerezhet.
b) a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, illetve kredit-követelmények:
I. Az agrár képzési terület BSc szakjain a BSc képzés szabadon választható tantárgyainak keretében legalább két félév alatt 10 kredit értékű pedagógiai-pszichológiai, pályaorientációs előképzés teljesíthető.
A 10 kredit az alábbiak szerint oszlik meg:
− A nevelés és oktatás alapkérdései, a hallgatók pedagógiai nézeteinek feltárása és elemzése kiscsoportos formában.
− A tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természete, az oktatás és a tanulás társadalmi, gazdasági szerepe.
− A tanári pályához szükséges kommunikációs képességek fejlesztése kiscsoportos
keretek között.
− Gyermek és személyiségismeret megalapozása.
− Az iskola kultúrtörténete, a gyermekkép és a nevelési eszmények, az intézményrendszer és az alternatív irányok változásai.
II. A mezőgazdasági szakoktató szakképzettséggel rendelkezők esetében a mérnöki ismeretek tekintetében a szakiránytól függően 130-150 kredit elismerhető. Az adott alapképzési szak mérnöki szakképzettséggel kapcsolatos hiányzó ismereteinek kreditjeit a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan – a mesterszintű mérnöktanári képesítő vizsgára való jelentkezésig – a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni. A tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai ismeretei tekintetében 25 kredit teljesítését kell elismerni.
III. Azok a természettudományi- valamint agrárképzési területről származó alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A képzés célja: az agrár alapképzési szakokon szerzett szakterületi ismereteik birtokában elméletileg megalapozott, módszertani ismeretekkel és képességekkel rendelkező szaktanárok képzése az agrár irányultságú iskolarendszerű szakképzés valamennyi szintje, az iskolarendszeren kívüli szakképzés és felnőttképzés számára. Olyan szakemberek képzése, akik az agrár szakképzés területén képesek a pedagógiai tervezési, fejlesztési és kutatási feladatokra, továbbá aktív részesei lehetnek a vidékfejlesztésnek, előmozdíthatják az elmaradott régiók felzárkózását, elősegítik az Európai Unió oktatási rendszereihez való kapcsolódást. Mindezek mellett a képzés kellő alapokat ad ahhoz, hogy a hallgatók tanulmányaikat a PhD képzésben folytathassák a neveléstudomány területén.

7. A tanári szak szakterületi eleméhez kapcsolódó általános ismeretek:
A szakterülethez kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzés, valamint a szakmai gyakorlatok folyamán elsajátítandó ismeretek:
- A közoktatás, illetve a szakképzés tartalmi szabályozásában és az adott tanári szakképzettségnek megfelelő érettségi tárgyak követelményeiben, illetve a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott ismeretek körének szaktudományos mélységű ismerete. A speciális pedagógiai jellegű szakképesítések esetén az adott szakterület szakismeretei.
- Az adott szakképzettséghez kapcsolódó tantárgy (műveltségi terület, nevelési, pedagógiai szakterület) által közvetített tudás sajátosságai, az abban rejlő általános és specifikus képességfejlesztés lehetőségei. Az oktatott tantárgy (műveltségi terület) más műveltségi területekhez való kapcsolata, az általános műveltséghez, a Nemzeti Alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztéséhez való hozzájárulása. A tudáselemek rendszerbe szervezésének, a különböző forrásokból származó tudás integrálásának módjai. A tantárgy (műveltségi terület) tanításának nemzetközi tendenciái. A műveltségterülethez kapcsolódó alaptantervek, kerettantervek ismerete, helyi tantervek, oktatási programok készítése.
- A tantárgy (műveltségi terület) által közvetített fogalmak, tartalmak fejlődési sajátosságai, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepe, az azokkal kapcsolatos naív előfogalmak, tapasztalati fogalmak és tévképzetek problémái, a fogalmi váltás nehézségei. A tantárgy (műveltségi terület) eredményes tanulásához szükséges készség- és képességbeli előfeltételek, a tananyag által fejlesztendő specifikus készségek és képességek, attitűdök és elkötelezettségek sajátosságai. A tantárgyban elsajátított tudás alkalmazásának módjai, speciális lehetőségei a problémamegoldó képesség fejlesztésében. A hatékony tanulási
környezet megteremtésének módjai. A tantárgyhoz, műveltségi területhez kapcsolódó mérési-értékelési módok.
- A tantárgy (műveltségi terület) tanításában alkalmazható módszerek széles körének ismerete, a megfelelő módszerek kiválasztásának szempontjai, különös tekintettel a differenciált, a tanulók személyére szabott oktatásra, az integrált oktatás és tehetségfejlesztés igényeire. A tanulási idő differenciált kezelése. A tantárgy és a tananyag sajátosságainak megfelelő, változatos tananyag-elrendezési (koncentrikus, lineáris) és időszervezési (folyamatos, epochális) megoldások alkalmazásának szempontjai. A tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, taneszközök, oktatást segítő médiumok szakszerű értékelése, azokból a tanulók egyéni sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztása.
- A szakmai, szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó követelmények: önállóan vagy kutató, képző intézményekhez kapcsolódóan folyamatos tanulási tevékenység; fejlesztő programokban, kísérleti munkákban, hazai és nemzetközi felmérésekben gyakorlati szakemberként, partnerként való részvétel; az eredmények értelmezéséhez, az új ismereteknek a tanítási-nevelési gyakorlatban való felhasználásához szükséges tudás folyamatos fejlesztése.

A szakterületi általános ismereteken túli, sajátos ismeretkörök:
Szakterületi közös ismeretek:
− Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó ismeretkörök: az agrármérnöki alapképzési szakon elsajátított alapozó ismeretek bővítése, illetve elmélyítése a szakterület szerint.
– Horizontális kitekintés a szakmai képzéshez kapcsolódó Nemzeti Alaptanterv műveltségterületeire, illetve a szakképzés egész rendszerére, benne a mezőgazdasági szakképzés helyére és a határos szakképzési területekre.
− Gazdasági és humán ismeretek: a szakképzés és a gazdaság kapcsolatrendszere, mikro- és makrogazdasági környezeti feltételek, a felnőttképzéssel kapcsolatos sajátos ismeretek.
− A szakmai törzsanyag ismeretkörei: a szakirányú szakképzés gyakorlati alkalmazást támogató agrármérnöki alaptantárgyainak elmélyítése a szak szerint.
− A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei, differenciált szakmai ismeretek: az agrármérnöki ismeretek bővítése az agrármérnök-tanári szakképzettségnek megfelelő szakirányú ismeretkörökkel.
Szakterületi ismeretkörök:
− okleveles agrár-mérnöktanár (mezőgazdasági mérnök): elméleti alapozó, gazdasági valamint növénytudományi (földművelés és földhasználat, növénytermesztés, gyepgazdálkodás, növényvédelem, vetőmagtermesztés, kertészet), állattudományi (állattenyésztés, takarmányozás, állategészségtan és higiénia), gazdasági és humán (humán menedzsment, agrárgazdaságtan, marketing, számviteli és pénzügyi ismeretek, vállalati gazdaságtan, üzemszervezés) ismeretek, környezeti és minőségbiztosítási (környezetgazdálkodás, erdő- és vadgazdálkodás, minőségbiztosítás) ismeretek; differenciált szakmai ismeretek;

8. A szakmai gyakorlat előírt formai követelményei:
a) a pedagóguspálya megismerésére, általános pedagógiai képességek fejlesztésére irányuló gyakorlatok: pályaismereti, gyermek- és önismereti, konfliktuskezelési módszerek, iskolalátogatások, óramegfigyelések és elemzések, mikrotanítás, legalább 30 óra;
b) iskolában vezetőtanár irányításával az adott szakképzettség területén végzett csoportos gyakorlat szakképzettségenként 60 óra, amely magában foglalja a hospitálást, az óramegbeszéléseket és legalább 15 önállóan megtartott órát/foglalkozást (a hallgató az egyik szakképzettség tanítási gyakorlatát az 5-8., a másikat pedig a 9-12. évfolyamon kell, hogy végezze);
c) közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben megbízott vezetőtanár és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett végzett, összefüggő, a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése. A gyakorlat magában foglalja a hospitálást, szakképzettségenként heti 2-5 óra (max. heti 10 óra) tanítást/foglalkozást, a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátását, a tanítást kísérő szeminárium elvégzését és az adatgyűjtés, tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálását.
Az a) szerinti gyakorlat kreditértéke (a pedagógiai és pszichológiai tanulmányok keretében) legalább 3 kredit, a b) szerinti gyakorlat kreditértéke szakképzettségenként (a szakterületi tanulmányok keretében) legalább 3 kredit, a c) szerinti összefüggő egyéni gyakorlat kreditértéke 30 kredit A gyakorlat során a hallgató a vezetőtanár és a tanárképző szakember felügyelete mellett elkészíti - a tanulók megismerése terén végzett munkáját, tanári gyakorlatának eredményességét adatokkal alátámasztó, a saját gyakorlati fejlődését dokumentáló - portfóliót, amely a szakdolgozat részét és a tanári képesítő vizsga tárgyát képezi.
Szakdolgozat: A szakdolgozat célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni.

9. Szakdolgozat formai követelményei:
A tanári szakdolgozatnak kettő összetevője van:
1. a pedagóguspálya megismerésére irányuló és a vezetőtanár irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak a rendszeres összegzése (portfólió),
2. e tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy a tanításhoz szükséges segédlet készítése (tanulmány minimálisan 5 kredit értékben); a tanulmánynak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap-és középfokú oktatás szintjeinek, illetve a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes kidolgozni

10. Szakmai gyakorlat
A szakmai gyakorlat célja: a szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek (pl. tanórára való felkészülés, óratervezés, óravezetés, tanári szerepkörök, pedagógiai mérések és kísérletek) megszerzése, a munkahely világával való ismerkedés (pl. iskolai élet, iskolavezetés, szülőkkel való kommunikáció), valamint az, hogy a hallgatók későbbi munkájuk hatékonysága érdekében jártasságot szerezzenek a tanítási és tanulási, illetve nevelési folyamatok értékelésében, fejlesztésében és kutatásában.

11. Nyelvi követelmények
A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert, legalább középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges.

Neptun belépés

Oktatásszervezés Eseménynaptára

Levelezős konzultációs hétvége 2017. szeptember 22. - 2017. szeptember 23.
Alkotóhét 2017. szeptember 25. - 2017. szeptember 29.
Szakirányválasztás 2017. szeptember 25. - 2017. szeptember 29.
Szenátusi ülés 2017. szeptember 25. 14:00 - 16:00
HÉHA - Luther és az angol reformáció 2017. szeptember 25. 18:00 - 19:00